Illetékmentesség

Illetékmentesség kezdő kép

2024. január 1-től jelentős változások léptek életbe az otthonteremtési támogatások terén. Egyes támogatási formák megszűntek, mások átalakultak, de teljesen új elemekkel is találkozunk. új elemekkel is találkozunk. Sokakat foglalkoztató kérdés volt az illetékmentesség sorsa.

A CSOK Plusz rendelet mellett a Magyar Közlönyben megjelent az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása is.

  • Falusi CSOK és CSOK Plusz hitel igénybevételével vásárolt ingatlanok után továbbra sem kell illetéket fizetni. Ez a vételár 4 százalékának megfelelő költség megtakarítását jelenti. 
  • Falusi CSOK támogatással történő vásárlás esetén az ingatlan vételárát érintő korlátozás nincs!
  • CSOK Plusz igénylők esetén a lakás vételára első közös lakásszerzők esetén maximum 80 millió Ft, nem első lakásszerzés esetén 150 millió Ft. Utóbbi esetben az elengedett illeték mértéke 6 millió Ft.

A jogszabály szerint az elengedett illetéket vissza kell fizetni abban az esetben, ha vissza kell fizetni a Falusi CSOK-ot vagy a CSOK Pluszhoz kapcsolódó kamattámogatást. Az illetéket azonban nem kell visszafizetni abban az esetben, ha gyermekvállalás a házaspár egészségi állapota miatt nem teljesülhet.

Illetékmentesség további esetei:

  • építési telek vásárlása
Lakóház építésére alkalmas telek vásárlása illetékmentes, amennyiben vállaljuk, hogy 4 éven belül lakóházat építünk rá és a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
 
  • új építésű lakásvásárlása

Vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakást vásárlása illetékmentes. Amennyiben a lakás értéke meghaladja a 15 millió forintot, de nem éri el a 30 milliót, akkor a lakásszerzés 15 millió forintig illetékmentes, a 15 és 30 millió forint közötti értékre pedig meg kell fizetni a 4%-os mértékű illetéket. 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlan esetén nem tudunk illetékkedvezményt igénybe venni, ez esetben a teljes vételárra 4%-os illetéket kell megfizetni.

  • egyenes ági rokonok közti adásvétel 

Nem kell illetéket fizetni egyenes ági rokonok (pl. szülők – gyermekek), valamint házastársak közötti ingatlan adásvétel/házastársi vagyonközösség megszüntetése keretében történő vagyonszerzés esetén. Az illetékmentesség akkor is él, ha az ingatlan ellenérték nélkül, vagyis ajándékozás útján kerül egyik családtagtól a másikhoz.

  • állami/ önkományzati adásvétel

Amennyiben állami, vagy önkormányzati lakást vásárolunk, nem kell illetéket fizetni.

Hogyan lehet csökkenteni az illetéket?

  • cserepótló vétel illetékkedvezménye 

Amennyiben a vevő meglévő lakását a vásárlását megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete lesz az illeték alapja. Pl.:  ha 1 évvel ezelőtt eladtunk egy lakást 35 millió forintért és most veszünk egyet 50 millió forintért, akkor csupán az 15 millió forintos különbözet 4%-át, azaz 600 ezer forint illetéket kell kifizetnünk. Ha az újonnan vásárolt ingatlan olcsóbb, mint amit eladtunk, akkor egyáltalán nem is kell illetéket fizetnünk.

 
  • fiatal első lakásszerző illetékkedvezménye 

A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén az fizetendő illeték 50%-át (tehát nem 4%-ot, hanem csak 2%-ot) kell megfizetni, amennyiben az ingatlan értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Ennél nagyobb értékű lakás tulajdonjogának megszerzése esetén a kedvezmény részben sem vehető igénybe.

Az illeték mértéke,megfizetésének módja

A visszterhes vagyonátruházás esetén előírt vagyonszerzési illeték mértéke lakásonként 1 milliárd forint vételárig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 2 százalék. Az illetékfizetési kötelezettség az adásvételi szerződés megkötésével keletkezik. 

Az eljáró ügyvéd az ún. B400-as adatlapot az adásvételi szerződéssel együtt benyújtja a földhivatalhoz, az adóhatóság pedig a forgalmi érték alapján kiszabja az illetéket és erről postai úton fizetési meghagyást küld a vevőnek.

A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet.