A CSOK Plusz rendelet mellett a Magyar Közlönyben megjelent az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása is.
A jogszabály szerint az elengedett illetéket vissza kell fizetni abban az esetben, ha vissza kell fizetni a Falusi CSOK-ot vagy a CSOK Pluszhoz kapcsolódó kamattámogatást. Az illetéket azonban nem kell visszafizetni abban az esetben, ha gyermekvállalás a házaspár egészségi állapota miatt nem teljesülhet.
Vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakást vásárlása illetékmentes. Amennyiben a lakás értéke meghaladja a 15 millió forintot, de nem éri el a 30 milliót, akkor a lakásszerzés 15 millió forintig illetékmentes, a 15 és 30 millió forint közötti értékre pedig meg kell fizetni a 4%-os mértékű illetéket. 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlan esetén nem tudunk illetékkedvezményt igénybe venni, ez esetben a teljes vételárra 4%-os illetéket kell megfizetni.
Nem kell illetéket fizetni egyenes ági rokonok (pl. szülők – gyermekek), valamint házastársak közötti ingatlan adásvétel/házastársi vagyonközösség megszüntetése keretében történő vagyonszerzés esetén. Az illetékmentesség akkor is él, ha az ingatlan ellenérték nélkül, vagyis ajándékozás útján kerül egyik családtagtól a másikhoz.
Amennyiben állami, vagy önkormányzati lakást vásárolunk, nem kell illetéket fizetni.
Amennyiben a vevő meglévő lakását a vásárlását megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete lesz az illeték alapja. Pl.: ha 1 évvel ezelőtt eladtunk egy lakást 35 millió forintért és most veszünk egyet 50 millió forintért, akkor csupán az 15 millió forintos különbözet 4%-át, azaz 600 ezer forint illetéket kell kifizetnünk. Ha az újonnan vásárolt ingatlan olcsóbb, mint amit eladtunk, akkor egyáltalán nem is kell illetéket fizetnünk.
A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén az fizetendő illeték 50%-át (tehát nem 4%-ot, hanem csak 2%-ot) kell megfizetni, amennyiben az ingatlan értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Ennél nagyobb értékű lakás tulajdonjogának megszerzése esetén a kedvezmény részben sem vehető igénybe.
A visszterhes vagyonátruházás esetén előírt vagyonszerzési illeték mértéke lakásonként 1 milliárd forint vételárig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 2 százalék. Az illetékfizetési kötelezettség az adásvételi szerződés megkötésével keletkezik.
Az eljáró ügyvéd az ún. B400-as adatlapot az adásvételi szerződéssel együtt benyújtja a földhivatalhoz, az adóhatóság pedig a forgalmi érték alapján kiszabja az illetéket és erről postai úton fizetési meghagyást küld a vevőnek.
A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet.